Irgalmasság vasárnapja

Irgalmasság vasárnapja 

Az Úr Jézus kérte Szent Fausztína nővértől, hogy a húsvét utáni vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe. Szerte a világon milliók ünneplik Isten Irgalmasságát ezen a napon. Mi is csatlakozunk, s ezen a vasárnapon az irgalmasság órájában 15-től 16 óráig közös imádságra hívjuk a testvéreket templomunkba.

18.15-től a dicsőséges rózsafüzért imádkozzuk.

A templom 15-20 óráig tart nyitva.

Április 30-án, jövő vasárnap 15.30-tól 20 óráig lesz nyitva a templom.
18.15-től rózsafüzért imádkozunk. Mindenkit szeretettel várunk.

2002. június 29-én a Vatikánban kelt apostoli dekrétum szerint teljes búcsú nyerhető Irgalmasság vasárnapján a szokásos feltételek mellett (gyónáshoz és szentáldozáshoz járulás és imádkozunk a pápa szándékára: 1 Hiszekegyet, 1 Miatyánkot, 1 Dicsőséget).

Az ünneppel kapcsolatosan érdemes idézni az Úr Jézus szavait, melyeket Szent Fausztina nővér naplójában olvashatunk: „Azt kívánom, hogy a legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet (az Irgalmas Jézus képét) húsvét utáni első vasárnap áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe.” 

Még néhány részlet Fausztina nővér lelki naplójából: 

Jézus mondja: ,,Délután három órakor könyörögj irgalmamért, főleg a bűnösök részére. Mélyülj el, ha csak rövid időre is, szenvedéseimben, főleg elhagyatottságomban halálom óráján. Ez a nagy irgalom órája a világ számára. Megengedem, hogy behatolj halálos szomorúságomba. Ebben az órában nem tagadok meg semmit a lelkektől, akik szenvedéseimre hivatkozva kérnek tőlem valamit.”(1320)

1937. febr. 17-én, ma reggel a szentmisén láttam a szenvedő Jézust. Szenvedését átérezte a testem, bár csak láthatatlanul, de nem kevésbé fájdalmasan. Jézus rám nézett, és ezt mondta:”Keserves szenvedéseim ellenére is egyes lelkek elvesznek. Utolsó mentőövet adok nekik, ez Irgalmasságom ünnepe. Ha nem dicsőítik irgalmamat, örökre elvesznek. Irgalmasságom titkárnője, írj, beszélj a lelkeknek nagy irgalmamról, mert közel a rettenetes nap, igazságosságom napja.”

A lélek titka (Vilnius 1934.)

Midőn egy alkalommal a gyóntatóm megparancsolta, hogy kérdezzem meg Jézustól, mit jelent az a két sugár, melyek a képen láthatók, – megígértem, hogy megkérdezem. Imám alatt ezeket a szavakat hallottam bensőmben.
“A két sugár a vért és a vizet jelenti. A halvány fehér sugár a vizet, mely a lelkeket tisztítja meg; a piros a vért , mely a lelkek élete…
E két sugár irgalmam bensejéből tört elő, midőn a kereszten a lándzsa megnyitotta haldokló szívemet. Ezen sugarak elrejtik a lelkeket Atyám haragja elől. Boldog, aki ezek árnyékában fog élni, mert Isten igazságos keze nem éri el. Azt kívánom, hogy a Húsvét utáni első vasárnap az Irgalmasság ünnepe legyen.
+ Kérd meg hűséges szolgámat, hogy ezen a napon hirdesse az egész világnak ama nagy irgalmasságomat, hogy aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el.
+Az emberiség mindaddig nem talál békét, amíg nem fordul bizalommal irgalmamhoz.
Ó, hogy megsebez a lélek bizalmatlansága! Az ilyen lélek megvallja ugyan, hogy szent és igazságos vagyok, de nem hiszi el, hogy én vagyok az irgalom, nem bízik jóságomban. A gonosz lelkek is dicsérik igazságosságomat, de nem hisznek jóságomban.
Szívem örül az irgalmasság címének.
Hirdesd, hogy Isten legfőbb tulajdonsága az irgalom. Kezem minden művét irgalmasságom koronázza meg”

„Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Érdemérem” Díj

A „Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Érdemérem” Díjat a közösségek területén végzett tevékenységéért dr. Gergó Lajos, a Rákospalota MÁV-telepi Jézus Szíve Plébánia világi vezetője vehette át.

Fotó: XV Média, Nagy Botond

Dr. Gergó Lajos egyetemi docens, az ELTE Informatikai Karának dékán-helyettese, közel 30 éve él családjával Rákospalotán. Hitoktatói tevékenysége mellett világi vezetőként folyamatosan részt vesz a plébánia életében. Az általa vezetett Lumen Christi együttes az egyházközösség és a kerület büszkesége, akik vendégszerepléseikkel öregbítik kerületünk hírnevét. A kórust fiatal amatőr énekesek és zenészek alkotják, ők a „fekete gospel” zene hazai képviselői. Egyéni zenei világuk rendkívül vidám, lendületes és energikus, a Nemzetközi Kórusolimpián ezüst diplomát szereztek.

„…hívlak mindnyájatokat, hogy fedezzétek fel újra a vasárnapot…” – Szt. II. János Pál

A keresztény közösség kezdetben egyetlen ünneplésre, szentmisére gyűlt össze szerte a világon. A több vasárnapi mise gyakorlata azért alakult ki, mert a hit elterjedésével, a hívek számának növekedésével az emberek egyszerre nem fértek be a templomba.

A II. Vatikán Zsinat után a Szentszék engedélyezte a vasárnapra és főünnepekre érvényes előesti szentmisék gyakorlatát azok számára, akik sajátos élethelyzetük miatt (pl. hivatásuk, munkahelyi beosztásuk) vagy súlyos okból (pl. beteg ápolása) nem tudnak részt venni a vasárnapi misén. A kényelmi szempontok nem tartoznak a súlyos okok közé. Az egyház szándéka ugyanakkor továbbra is az, hogy a plébániai közösség lehetőség szerint egyszerre, együtt ünnepelje a vasárnapi szentmisét. Keresztény életünk központi eseménye a vasárnapi szentmise, amely közösség, hiszen hitünket nem elszigetelten, magányosan, hanem az egyház közösségében éljük meg.
Szent II. János Pál pápa 1998-ban a vasárnap megszenteléséről szóló Dies Domini című apostoli levelében ezeket írta: „Krisztus tanítványai nem téveszthetik össze a vasárnap ünneplését – melynek az Úr napja valóságos ünneplésének kell lennie – a »hétvégével«, ami csak a pihenés és a kirándulás ideje. Komoly lelki érettségre van szükségünk. (…)
Ezzel szükségszerűen együtt jár a vasárnap mélyebb megértése is, hogy a Szentlélek iránti teljes tanulékonysággal lehessen megélni nehéz helyzetekben is. (…)
Határozottan hívlak mindnyájatokat, hogy fedezzétek fel újra a vasárnapot:
»Ne féljetek időtöket Krisztusnak szentelni!« Igen, tárjuk ki Krisztus előtt az időnket, hogy megvilágíthassa és értelmessé tehesse. (…) Az »ő napját« úgy adja nekünk, mint szeretetének mindig új ajándékát. E nap újrafelfedezésének kegyelmét kérnünk kell (…) A Krisztusnak adott idő soha nem elveszett, hanem inkább életünk és kapcsolataink mély humanizálására nyert idő.”

 

Köszönet és áldás

Az új esztendő elején szeretnénk köszönetünket kifejezni Isten és a testvérek felé. Megtalálni az elmúlt esztendőben rejlő tanításokat és áldást kérni a jövő terveire.

Köszönet
Attila atyáért, aki áldozatos lélekkel szolgálta plébániai közösségünket. A lelki és anyagi támaszokért a templomtűz idején. A közösségi házban lévő szentmisékért, amelyek közelebb hoztak bennünket egymáshoz.
h1

Tanítás
A megpróbáltatások sok bennünk lévő jó erőt tudnak életre hívni. A változások megóvnak bennünket attól, hogy csak az emberi elképzelések útján járjunk. A plébániai programok belső tartalma az igazi érték.
h2

Tervek
Az ólomüvegek pótlása, az orgona ügyének rendezése és további urnahelyek kialakítása. Egymás lelkesítése, őszinte megosztás és tapasztalatcsere, valamint közös cselekvés.
h3

Áldott, boldog új esztendőt kívánunk mindenkinek!
Gyula atya,
Karesz atya
és az Egyházközségi Képviselőtestület tagjai